Négy évvel azután, hogy elvégezte a Színiakadémiát (1950), már a szolnoki Szigligeti Színház igazgatója lett (1954-56). Előtte azonban már játszott a Magyar Néphadsereg Színházában és 1951–54-ben a Nemzeti Színházban. 1956-ban a Vígszínházba került, majd 1961-től a Jókai Színházban játszott. Ezután ismét igazgatóvá nevezték ki, ezúttal a Thália Színház élére. Több mint egy évtizedig igazgatta a társulatot, majd 1973 és 1985 között a Radnóti Színpad igazgatója, egyidejűleg ő volt a Színházművészek Szövetsége előadóművész tagozatának elnöke is. Innen ment nyugdíjba 1985-ben. Színészként utána is még többször fellépett a Radnóti Színházban és a Karinthy Színházban.